Iskola a jövőnek
SCHOOL FOR THE FUTURE
Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
Iskola a jövőnek
Erasmus+ Mobilitási pályázati program
Neumann: A jövő iskolája (2015-1-HU01-KA101-013278)
A Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium A jövő iskolája (School for the Future) című Erasmus+ (Köznevelési intézmények munkatársainak mobilitása) pályázati programjának megvalósításához 21634 EURO támogatásban részesült. Az elmúlt két tanévben iskolánk tíz tanára tizenegy külföldi továbbképzésen gyarapította szakmai, módszertani és idegen nyelvi ismereteit annak érdekében, hogy intézményünk korábbi dinamikus fejlődése új lendületet kapjon, megőrizzük fejlődésünk ütemét és oktatási színvonalunkat, versenyképességünket, segítve tanulóinkat abban, hogy magas szinten bontakoztathassák ki képességeiket, és hogy bekerülhessenek az ország legfrekventáltabb felsőoktatási intézményeibe, illetve tudásuk, készségeik, világképük alkalmassá tegye őket arra, hogy sikereket érjenek el későbbi szakmai karrierjük során.
A mobilitások 10 résztvevője a következő 11 külföldi továbbképzésen vett részt a projekt megvalósításának 24 hónapja alatt:
Problem Solving and Decision Making (DOREA, 2015. november 2-6, Limassol, Ciprus)
Résztvevő: Kocsis Emese, igazgatóhelyettes
Interactive Technologies for the Future Classroom (European Schoolnet/Future Classroom Lab, 2015. november 16-20, Brüsszel, Belgium)
Résztvevő: Murányi Melinda, angol szakos tanár
Let’s Make Our School More International! (Cervantes Training, European Project Planning, Design, Management and Funding Under Erasmus+) (2015. november 21-27. Alcala de Henares, Spanyolország)
Résztvevő: Tarnóczi Aranka, idegen nyelvi szakmacsoport vezető
Empowerment in ICT Skills: Making Use of Technology Tools című képzés (EtiMalta, 2016. február 1-5. St. Julians, Málta)
Résztvevő: Kripkó Zoltánné, angol szakos tanár
Emotional Intelligence (DOREA, 2016. február 15-19. Vilnius, Litvánia)
Résztvevő: Havasné Szikora Katalin, iskolapszichológus
Creativity in Teaching and Learning Using ICT című képzés (Cervantes Training, 2016. április 9-15. Alcala de Henares, Spanyolország)
Résztvevő: Szabó Julianna
Get Up With Natural Sciences (Edukarjala, 2016. május 10-14. Joensuu, Finnország)
Résztvevő: Bana József, matematia-fizika szakos tanár
CLIL-Content and Language Integrated Learning: Practical Methodology for Teachers Working with CLIL (EtiMalta, 2016. július 18-22. St. Julians, Malta)
Résztvevő: Barta-Boncz Nóra, angol szakos tanár
Fluency and English Language Development for Teachers (EtiMalta, 2016. július 18-29., St. Julians, Malta)
Résztvevő:dr. Liptainé Reszegi Ágnes, igazgatóhelyettes
School Management (Edukarjala, 2016. július 19-23. Joensuu, Finnország)
Résztvevő: Kocsis Emese, igazgatóhelyettes
New Learning Environments/What Kind of Schools Should We Build for the Future? (Edukarjala, 2016. augusztus 23-27, Joensuu, Finnország)
Résztvevő: Hadnagyné Kovács Judit, magyar-angol szakos tanár
A résztvevők a kiutazást követően külső és belső továbbképzéseken, interaktív műhelyfoglalkozásokon adták tovább tudásukat a kollégáknak. „A jövő iskolája” című projekt megvalósulásának mérhető eredményei között van a nyelvvizsgák számának 25%-os növekedése a végzős évfolyam tanulói körében, a kiemelkedő beiskolázási és továbbtanulási mutatók, valamint a kimagasló közép- és emelt szintű érettségi vizsgák eredményei. A projekt további, nem mérhető, de kézzelfogható eredményei: sikeres Erasmus+ KA2 projektünk, a 2017/2018-as tanévben induló új holland cserekapcsolatunk és az IKT eszközök használatának elterjedése oktatási kultúránkban.
Kocsis Emese, igazgató helyettes
Problem Solving and Decision Making (Dorea Educational Institute)
Limassol, Ciprus 2015. november 2-6.
Az Erasmus+ pályázat keretén belül 2015. november 2-6. között vehettem részt Cipruson, a Földközi-tenger partján fekvő Limassol városában, a Problem Solving and Decision Making kurzuson. A tréninget a nemzetközi Dorea Oktatási Intézet szervezte, trénerünk az intézet tapasztalt munkatársa volt, aki már számos csapatépítő, kommunikációs és problémamegoldó tréninget vezetett. Több különböző kurzus zajlott egy időben, a mi csapatunk ötfős volt, tanár, pszichológus, szociális munkás, egyetemi karrier tanácsadó is volt köztünk. A tréning során több olyan technikát sajátíthattam el, amelyek a jövőben elősegíthetik a munkám során felmerülő feladatok, problémák, konfliktusok kezelését, hatékony és empatikus megoldását. Megismertem néhány egyéni és csoportos probléma megoldási és döntés elősegítő technikát, kedvencem az empátia térkép, az infografika és az öt kérdés technikája lett. Az általunk felvetett, minket foglalkoztató problémák, konfliktusok segítségével ki is próbálhattuk a tanult technikákat. Izgalmas élmény volt a többiekkel az outdoor activity, amikor az ismeretlen városban kellett egy óra alatt egy nagy tábla csokoládét, 1 kg almát és 10 deka mogyorót szereznünk. A napjainkat a mezék, vagyis a nagy közös ebédek és vacsorák, az angol nyelvű beszélgetések, a városban és a gyönyörű tengerparti mólon tett séták tették még emlékezetesebbé. Az utolsó napon pedig Páfoszban kirándultunk, megnéztük az ókori romokat, Szent Pál oszlopát, a világörökségét részét képező, egyedülálló mozaikpadlókat, Páfosz várát és megmártóztunk az Afrodité szikláját rejtő öbölben, hogy sokáig legyünk szépek és egészségesek. Efcharisto Cyprus!
Murányi Melinda angol nyelvtanár
The Future Classroom Lab: Interactive Technologies for the Future Classroom
Brüsszel, Belgium, 2015. november 15-21.
A touchscreen boardok már a spájzban vannak …..azaz nem csak egy vízió
Az Erasmus+ pályázat keretein belül azon szerencsések közé tartozhattam, akik Belgium fővárosában vehettek részt egy kurzuson és ízelítőt kaphattam abból, hogy hogyan nézzük szembe a jövő oktatási kihívásaival és miként képzeljük el a jövő osztálytermét. A továbbképzés helyszíne a European Schoolnet volt, (Európa iskola hálózat EUN) 30 európai oktatási minisztérium brüsszeli székhelyű hálózata. Nonprofit szervezetként célja az oktatási és tanulási innováció eljuttatása az érintettekhez: oktatási minisztériumokhoz, iskolákhoz, tanárokhoz, kutatókhoz, gazdasági partnerekhez. Az EUN projektjeinek és portáljának fontos célja, hogy Európa szerte az Oktatási Minisztériumok meg tudják osztani egymással minden az oktatást, tanulást érintő problémáikat, megoldásjavaslataikat, tapasztalataikat.
A Future Classroom kurzus során megismerkedhettem a jövő osztálytermének kihívásaival, a megoldást nyújtó lehetséges eszközökkel, módszerekkel, valamint az IKT technológia által támasztott új oktatási-nevelési követelményekkel.
Future Classroom Lab: 2012 januárjában indították el a labort, amely egy kompletten felszerelt, tanításra és tanulásra szolgáló hely. Célja, hogy megmutassák, hogy az IKT eszközök hogyan illeszthetők be a tanórák mindennapjaiba.
De milyen is a Future Classroom Lab? A jövő osztálytermeit nem egy science-fiction film díszletelemeihez kell hasonlítani, de természetesen sok elemében, különbözik az ismert, megszokott, hagyományos osztályoktól: nincsen se szivacs se krétapor csak digitális csúcstechnológia. Tablet, kamera, mobiltelefon, interaktív tábla, projektor-mindennek az a küldetése, hogy a 21. században szükséges digitális kompetenciákat fejlesszék. Ezen kütyük használata már tényleg nem csak egy vízió, hiszen a mai pedagógusok naponta szembesülnek azzal a ténnyel, hogy diákjaik úton-útfélen használják ezeket az eszközöket-csak nem mindig úgy és akkor, ahogy ők szeretnék! Legfőbb ideje ezeket az eszközöket a tanulás-tanítás folyamatának szolgálatába állítani. A nagy kérdés: hogyan? Nos, a Future Classroom Lab által szervezett kurzuson nagyon sok ötlet, inspirációt kaptam, hogyan lehet az interaktív tábla a barátunk és a gyakorlatban is kipróbálhattuk a modern oktatási eszközöket, szoftvereket.
A jövő osztálytermében tényleg minden a hatékony, innovatív és komfortos tanulásról szól, hiszen az itt demonstrált környezet, a bútorok, a terek is úgy vannak kialakítva és elrendezve, hogy minél kedvezőbb hatást gyakoroljanak a diákok motivációjára. Az osztályteremben különálló sarkok kerültek kialakításra csoportmunkákhoz vagy önálló kísérletezésekhez. A babzsákokon ülve több inspirációhoz juthatnak a jövő diákjai, a mobil asztalokkal, székekkel pedig másodpercek alatt lehet eljutni a terem bármely kreatív sarkába vagy lehet csoportokat kialakítani.
Az egyhetes program remek alkalmat teremtett arra, hogy más ország pedagógusaival együtt dolgozhassak. Megismertük egymás oktatási rendszereit, beszéltünk az oktatásban felmerülő problémákról, nehézségekről valamint a pozitívumokról is. Nagyon hasznos volt portugál, olasz, lengyel vagy ciprusi kollégákkal együtt ötletelni és munkálkodni azon, hogyan segítsük tanítványainkat abban, hogy felkészüljenek a jövő kihívásaira.
Tarnóczi Aranka, idegen nyelvi szakmacsoport vezető
Let's Make Our Schools More International
Alcala de Henares, Spanyolország, 2015. november 21-28.
Figyelmeztettek, hogy némi spanyol nyelvtudásra szükségem lesz, mert a spanyolok nem nagyon beszélnek angolul... ez igaz, tapasztaltam. Mégis, a kedvességük, a gesztusaik, a figyelem, amivel a látogatót fogadják minden más kommunikációs csatornánál jobban működik...
Alcala de Henares a gólyák városa. A Madrid közelében lévő történelmi város Cervantes szülőföldje, de a gólyáké is... tele vannak a régi épületek gólyafészkekkel és a napsütésben boldogan kelepelő gólyákkal...
Az egy hetes Let's Make Our Schools More International című kurzus az Erasmus+ program nemzetközi együttműködési lehetőségeit mutatta be a 22 résztvevőnek. Igazi élmény volt az ír, német, holland, görög, finn, török, horvát, bolgár kollégákkal töltött hét. Tanulás, munka, projekttervezés, kapcsolatépítés, de madridi kirándulás, tapas, paella, sangria... és rengeteg nevetés. Tanulságos volt beszélgetni tanár kollégákkal, akik a vén Európa más-más sarkából érkeztek. Érdekes volt az ő örömeikről és nehézségeikről hallani... felismerni, hogy bár a nyelvünk különbözik, közös bennünk az elhivatottság, a fiatalok és a hivatásunk szeretete...
Kripkó Zoltánné, angol nyelvtanár
Empowerment in ICT
St. Julians, Málta
2016. január31.-február 6.
„Jó nyaralást tanárnő!” – búcsúztak tőlem a végzőseim. Akkor még én sem gondoltam, hogy egy ITK tanfolyamon való részvétel felérhet egy nyaralással. Az „Empowerment in ICT Skills” tanfolyam tipikus példája volt annak, hogy hogyan lehet összekötni a kellemeset a hasznossal. Most már tudom, hogy Málta nem csak a természeti szépségeket, a szórakozást és a történelmet kedvelőknek különleges, hanem az is megtalálja a számításait ezen a csodás szigeten, aki tanulni vágyik. Az ETI módszertani-, és szakmai képzési központ foglalkozásain rengeteg olyan ingyenes online program használatát tanultam meg, amit a tanórákon a még hatékonyabb nyelvtanítás érdekében lehet használni. Az órák interaktív módszerekkel zajlottak, vagyis, amit a tanár mutatott, azonnal ki is próbáltam. A 21. század informatikai újdonságain kívül rengeteget beszélgettünk pedagógiai és módszertani témákról is. Egy kedves fogadócsaládnál éltem 1 hétig, így lehetőségem volt tipikus máltai ételeket és italokat is kipróbálni.
A hazautazásomat követő héten egy kolléganőmmel közösen intézményi továbbképzést tartottunk, ahol megpróbáltuk a külföldi továbbképzéseken szerzett tudás apró morzsáját átadni az iskola többi nyelvtanárának.
Havasné Szikora Katalin, iskolapszichológus
Emotional Intelligence
Vilnius, Litvánia
2016. február 14-20.
Vilnius, Litvánia gyönyörű fővárosa volt a helyszíne az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ programnak. Témája: az érzelmi intelligencia (EI) fejlesztése az iskolai gyakorlatban, mely manapság nagyon is időszerű és fontos probléma. Kis csapatunk – kilencen vettünk részt a továbbképzésen, öten Görögországból, ketten Angliából és egy spanyol kolléganő – lengyel trénerünk, Malwina segítségével mélyedt el néhány napig ebben a témában. Megtanultuk elméletben, mit is jelent ez a fogalom (Goleman szerint a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos), majd gyakoroltuk is kis csoportokban, hogyan tudjuk ezeket az ismereteket használni a mindennapi tanári munkában. Érdekes volt látni, mennyire mást jelent pedagógusnak lenni más országokban, mint nálunk, pl. a görög diákok nem dolgoznak csoportmunkában, ott a frontális tanítás jellemző.
És miért is fontos az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában? Segít megelőzni az iskolai bántalmazást, fejleszti a tanulók közötti együttműködést, sőt ezzel a képességgel jobban megismerhetjük saját és mások érzelmi állapotát. Egyszóval a tanulók jobban érzik magukat a közösségben, javulnak emberi kapcsolataik. Ráadásul ez az intelligencia fejleszthető!
Vilnius messze van tőlünk, repülővel és varsói átszállással érhető csak el, de minden odalátogatónak hatalmas élmény. Tele van látnivalóval: belvárosában még ma is állnak a régi városfalak, nem is beszélve a számos katolikus és ortodox templomról és a Báthory István alapította egyetemről. Lehetőségünk volt arra is, hogy utolsó nap megnézzünk még egy nevezetességet, a Vilniustól 28 km-re fekvő Trakait. Ez Litvánia egyetlen nemzeti történelmi parkja, egy olyan kisváros, mely páratlan módon egy szigetre épült a litván tóvidéken. Középpontjában egy XIV. századi vár áll, mely valamikor a Litván Nagyhercegség központja volt, és néhány éve szinte újjáépítették.
Összességében rengeteg élményt, tapasztalatot szereztem ezen a héten, olyan városba és országba sikerült eljutnom, ahová keveseknek. A búcsúzáskor már litvánul köszöntünk el egymástól, mert ezt az egy szót mind jól megjegyeztük: Viszontlátásra! vagyis Prašom!
Szabó Julianna, magyar-történelem szakos tanár
Creativity in Teaching and Learning Using ICT: The Digital Classroom
Alcala de Henares, Spanyolország, 2016. április 9-16.
Nyolc fantasztikus napot töltöttem el Miguel de Cervantes városában az Erasmus+ program támogatásával. A kurzus célja az volt, hogy megismertesse a résztvevőket a modern technológia – a számítógép, tabletek és okostelefonok – adta lehetőségekkel, hogy ezeket hogyan tudjuk hasznosítani a tanórákon. A képzés interaktívnak, gyakorlatközpontúnak lett megszervezve, az elsajátított tudást azon nyomban ki is próbálhattuk, illetve egy „vizsgafeladatot” is elkészített minden résztvevő, amit az utolsó napon prezentált a többieknek. Én a blogírást választottam, és azon keresztül vizsgáltam, hogyan lehet egy tananyagot ennek segítségével feldolgozni.
A gyakorlati tudás elsajátításán túl nagy előnye volt a továbbképzésnek, hogy Európa számos országából érkeztek „diákok”, azaz olyan tanárok, akik informatikai tudásukat szándékoztak fejleszteni. Egymásról és egymástól is sokat tanultunk. Megismerkedtem horvát, macedón, ciprusi, svéd, lengyel, román és török kollégákkal is, többükkel szoros barátság alakult ki, azóta is tarjuk a kapcsolatot. A kommunikáció angol nyelven folyt, mind a kurzuson, mind az egyéb beszélgetések során, így az angol nyelvtudásom felfrissítése is aktuálissá vált.
Ezeken kívül fakultatív programlehetőségek is adódtak, az egész csoportnak bemutatták Alcalá de Henares bűbájos városát, ahol Don Quijote és a gólyák is otthon érezhetik magukat. A szabadidő lehetővé tette, hogy a spanyol kultúrával is ismerkedjek, így többször ellátogattam a szomszédos Madridba az új barátaimmal, ahol bebolyongtuk a lüktető nagyváros nevezetesebb helyeit és múzeumait, valamint az El Escorial királyi termeit. Így egyszerre hódolhattam az irodalom, a művészetek, a történelem iránti szenvedélyemnek is.
Miután hazatértem, rögtön hasznosítottam a Spanyolországban megszerzett tudást, több számítógépes programot beillesztettem a mindennapi órafelkészülésembe, illetve a tanórák gyakorlatába, alkalmaztam a blogírás módszerét tananyag feldolgozásánál.
Számomra egy felejthetetlen élmény volt, rengeteg hasznos tudással, csak ajánlani tudom bárkinek, hogy használja ki az Erasmus+ program lehetőségeit.
Bana József, matematika-fizika szakos tanár
Get Up With Natural Sciences
Joensuu, Finnország 2016. május 9-15.
A természettudományok sok embert érdekelnek, de kevesen mernek nekivágni eme lenyűgöző útnak…
Az Ersasmus+ programnak köszönhetően részt vehettem között egy szakmai továbbképzésen, ahol Európa több országának természettudományos tantárgyait tanító kollégákkal ismerkedhettem meg: Németország, Görögország, Csehország, Dánia, Horvátország, Románia, Lengyelország és Lettország tanárai és tanárnői gyűltek össze.
A képzés legfőbb momentuma, a Finnországban minden évben megrendezett SciFest rendezvényen való részvétel. Az idei év témája: One Earth’s Enough!, vagyis elég nekünk egy Föld… Ehhez kapcsolódóan egy standot kellett összeállítani, ami a Föld megóvásához és hozzá kapcsolódó ismeretek taglalásával, átadásával foglalkozott játékok és kísérletek segítségével. A szén-dioxid kimutatására több látványos kísérletet is összegyűjtöttünk, az iskola eszközeit felhasználva tartalmas időtöltésre alkalmas helyet állítottunk össze, de a »virágok« beporzását is kipróbálhatták az érdeklődők, vagy játszhattak a nem-Newtoni folyadékkal is.
Az első éjszakán számomra meglepő volt, hogy éjfél környékén még világos volt, majdhogynem a Nap is látszott, de a repülőút után jól esett aludni. Jouensuu városa gyönyörű volt májusban, tágas parkok, vizekkel tagolt város, nyugodt emberek, és a Koli Nemzeti Parkban még jégrétegen is sétálhattunk. Sugárzott az emberek pozitív életszemlélete, az utcán egy dudaszó nem hallatszott, amikor a biciklis az úton haladt, és még sorolhatnám sokáig… A kollégák révén megismerhettem munkájukat és a környező országok oktatásának felépítését, természetesen a finn oktatási rendszert is.
szerzett tudás apró morzsáját átadni az iskola többi nyelvtanárának.
dr. Liptainé Reszegi Ágnes, igazgató helyettes
Fluency and English Language Development for Teachers
St. Julians, Málta, 2016. július 17-30.
A Máltán töltött két hét időutazás volt számomra. Az első máltaiak 5000 éves, kőkorból származó templomainak maradványai, a föld belsejébe épített Hypogaeum misztikuma, a négyezer éves kordényomok, a kora kereszténység korába kalauzoló katakombák, Medina csodálatos középkori macskaköves utcái, Valetta reneszánsz és barokk világa, a modern művészeti kiállítások, csábító vendéglők szolgáltatták a hátteret és a nem mindennapi környezetet a két hetes nyelvi kurzusnak. Minden nap különböző témákat dolgoztunk fel a kommunikációs gyakorlatok során: pl. máltai kultúra, utazás, környezetvédelem, Európa gazdasága, oktatási rendszerek, női emancipáció, stb. A csoportban lengyel, finn és spanyol kollégákkal dolgoztam együtt. A kurzus projekttémái során nem csak egymást, hanem iskoláinkat, szokásainkat, nemzeti sajátosságainkat, problémáinkat is megismerhettük. A feladatok, gyakorlatok, témák váltakozása izgalmassá tette a tanfolyamot. Minden nap foglalkoztunk nyelvtani készségeink, kommunikációnk fejlesztésére, tudásunk pontosítására. Speciális tanácsokat kaptunk a tanfolyam utáni időkre is. A késő délutáni fakultatív programok során az idegenvezetők sok-sok új adattal, információval bővítették tudásunkat a látottakat kísérve, kiegészítve. Az állandó és kizárólagos idegen nyelvi környezet egyedülálló lehetőség volt nyelvtudásom fejlesztésére. Ez a két hét új lendületet adott tanulmányaimhoz.
Barta-Boncz Nóra, angol nyelvtanár
CLIL (Content and Language Integrated Learning): Practical Methodology for Teachers Working with CLIL
St. Julian’s Málta,
2016. július 18-22.
A képzés, amin részt vettem, része volt egy olyan két hetes kurzusnak, amelynek első fele inkább elméleti síkon haladt, a második fele pedig gyakorlati síkon.
Tanultunk és tartalmas vitákat folytattunk motivációs technikákról, egymásra építő tanulási folyamatokról, és arról is, hogy különböző képességű diákokkal hogyan foglalkozzunk tanítási órákon. Josianne Pisani volt az oktatónk, aki kiváló szakember.
Probléma-megoldó képességek fejlesztésére néztünk lehetőségeket, továbbá arra hogy a tanár hogyan segíthet diákjainak a szövegértési feladatok végzésénél.
Tanulói típusokat vizsgáltunk Multiple Intelligence elmélete alapján. Megnéztük, hogy a különböző tanulók milyen tevékenységekben jobbak társaiknál, hogyan tanulnak a legkönnyebben és leghatékonyabban.
Jó hangulatban teltek a foglalkozások, amelyekre sok európai országból érkeztek a résztvevők.
Órák után lehetőség volt arra is, hogy körül nézzünk városban, a fővárosban és környékén.
A szállásadóm rendkívül barátságos és vendégszerető volt.
Kocsis Emese, igazgató helyettes
School Management
Joensuu, Finnország, 2016. július 18-23
Smile with us
A „School for the Future” Erasmus+ KA1 projekt t részt a finnországi Joensuu városában a School Management kurzuson. A programot az eduKarjala szervezte, a helyet pedig a városka felújított és modernizált iskolája, a Lukio felső-középiskola biztosította. A kurzuson 28 iskolaigazgató, helyettes és tanár vett részt, 12 országból érkeztünk, voltak köztünk görög, török, lengyel, osztrák, cseh, dán, spanyol, portugál, olasz, francia, horvát iskolavezetők, és jómagam, egyedüli magyarként.
Az első napon az intézmény és az eduKarjala igazgatója, Esa Räty, igazi házigazdaként mutatta be az iskolát és a finn oktatási rendszert. Megismerkedtünk Finnország legfontosabb történelmi és földrajzi adataival és Karéliával, amelynek Joensuu egyik legnagyobb városa, jelentős egyetemi város. A finn oktatási rendszert tanulói és tanári oldalról, és a tanárképzést is áttekintettük, érdekes volt látni a különbségeket a magyar és a sokszor – a PISA eredmények révén – jó példaként emlegetett finn rendszer között. Az iskola felszereltsége, modern, mozgatható bútorai és elektronikus eszközei kiválóan támogatják a tanítás-tanulás folyamatát, de ami meglepett, és leginkább tetszett, azok a gondosan megtervezett és kivitelezett közösségi terek voltak, amelyek az épület minden részében megtalálhatók. A tanulók számára kényelmes ülőkék, fotelek, sőt csocsó és billiárdasztal is volt ezekben a közösségi terekben elhelyezve, a tanárok pedig kanapékkal, körasztalokkal és egy masszírozó fotellel berendezett, konyhával, öltözővel, mosdóval és mosókonyhával rendelkező tanári szobában pihenhettek, amellett, hogy saját dolgozóasztaluk is volt a kistanárikban. A finn rendszer megismerése mellett minden résztvevő is bemutatta röviden a kurzus során a saját iskoláját, így alkalmunk nyílt egymástól is kérdezni, tanulni. Ezek a prezentációk is nagyon hasznos ismereteket nyújtottak.
A kurzus során volt és jelenlegi iskolaigazgatók tartották az előadásokat, a time-menedzsment, HR-menedzsment, age-menedzsment főbb kérdéseibe, jó gyakorlataiba kaptunk bepillantást. Természetesen az idő rövidsége miatt ezek az előadások nem adhattak választ mindenre, de a probléma felvetések, és a nemzetközi tapasztalatok megosztása jó hangulatú szakmai beszélgetéseket hozott minden nap. Az ismeretszerzés és a tapasztalatcsere mellett kulturális program és kirándulás színesítette a Finnországban töltött hetemet. A Lukio iskolához közel, Joensuu főterénél található a városka legújabb, legmodernebb alsó-középiskolája, a Lyseo, ahol szerda este részt vehettem egy Finnish cooking night programon. Az alsó-középiskolában kötelező tantárgy a háztartástan, amelynek keretében a tanulók az iskolában, egy tökéletesen felszerelt, barátságos tankonyhában főzni és sütni tanulnak. Erre az estére mi is négy csapatot alkottunk, tradicionális karéliai süteményt és kakukkfüves-citromos lazacot készítettünk, amit együtt el is fogyasztottunk. A közös sütés-főzés fantasztikusan jó hangulatú volt. Az utolsó napon a Koli nemzeti parkban kirándultunk, este pedig a Saimaa tónál a Joensuun Jääkarhut Club (Polar Bears Club) mellett szaunázhattunk – a bátrabbak a tó hideg vízében megmártóztak. A grillezés, kötetlen beszélgetés, a horvát és a lengyel résztvevők segítségével a közös zenélés szép lezárása volt a hétnek. A szombati napon még megismerhettük Esa Räty jó vezetői gyakorlatait, tantestületi csapatépítő technikáit és beszélgettünk a tantestületekben előforduló generációs problémákról is.
A School Management kurzus nemcsak új ismereteket adott mindennapi vezetői munkámhoz, hanem szemléletformáló volt, új irányzatokra nyitotta fel a szemem, amelyeket szeretnék a jövőben jobban megismerni, különösen a Neuroleadership és a BSC modell keltette fel az érdeklődésemet.
Kiitos
Hadnagyné Kovács Judit, magyar-angol szakos tanár
New Learning Environments
Juensuu, Finnország, 2016. augusztus 23-27.
Milyen iskolát építsünk a jövő fiatalságának?
A különböző országokból (Németország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Bulgária, Törökország) érkező résztvevők között egyedül képviseltem Magyarországot. Az utazásom előtt már sokat hallottam a finnek kiváló oktatási rendszeréről, a példaértékű finn iskolákról (sőt korábban egy másik pályázat keretében már betekintést nyerhettem a finn oktatásba), ezért nagy lelkesedéssel vágtam neki az útnak, amely azt a célt szolgálta, hogy a technika rohamos fejlődése mellett bemutassa a jövő iskoláját. Értem ez alatt az iskolaépületet, a tantermeket és azok felszereltségét, továbbá az oktatási módszereket, melyek megfelelően alkalmazkodnak a XXI. század „Y generációjához”. A legmodernebb iskolaépületektől az átalakított épületeken keresztül az erdőszéli kis iskoláig mindenféle helyszínt meglátogattunk, s betekintést nyerhettünk a frontális osztálymunkától kezdve a művészeti oktatáson keresztül a differenciált oktatásig a tanítás lehetőségeinek széles tárházába. Sőt egy délután a két év múlva elkészülő új iskola tervezésébe is beavattak bennünket a kollégák.
A sokoldalúan bemutatott iskolarendszer mellett betekintést nyerhettünk a finnek kultúrájába, csodálhattuk az ország természeti kincseit és szoros kapcsolatokat köthettünk a kurzuson résztvevő európai kollégáinkkal, akikkel megoszthattuk tapasztalatainkat, hogy miben hasonló és miben különböző Európa különböző országaiban az oktatás és annak körülményei.
Kiváló élményekkel gazdagodtam az utam során.
School for The Future
A projekt minden résztvevőnek hozott valami újat, amit a szakmai munkába be lehetett építeni a jövő iskolájának megvalósítása érdekében. A projek kiutazóival készített rádióinterjú meghallgatható a youtube-on. :)
https://www.youtube.com/watch?v=JNjkHwSGv6c
